Matas Buzelis, a carVertical autóipari adatszolgáltató cég szakértője szerint előfordul, hogy a tisztességtelen eladók az akkumulátor valós állapotának eltitkolása, és ezzel a jármű értékének növelése érdekében manipulálják az elektromos autók futásteljesítményét. Mire kell figyelnünk tehát, ha használt elektromos autót vásárolunk?

A drágább elektromos járművek gyorsabban amortizálódnak, ezért a vásárlók gyakran döntenek olyan több éves autó mellett, amely már jócskán veszített az értékéből. Ez különösen igaz azokra a járművezetőkre, akik lízingszerződéssel vásárolnak elektromos járművet, és szeretnék elkerülni a magas havi törlesztőrészleteket.

A carVertical platformon leggyakrabban ellenőrzött elektromos jármű a Tesla Model 3 (az összes ellenőrzött elektromos jármű 16,1%-a), amely közismerten keveset veszít az értékéből, és igen népszerű a használtautó-piacon. A Model S (11,84%), a Nissan Leaf (11,83%), az Audi e-tron (9,8%) és a Volkswagen Golf (9,5%) szintén a legtöbbet ellenőrzött elektromos modellek közé tartozik.

„A Teslákról kialakult kép meglehetősen pozitív az elektromos járművek piacán, így sok sofőr érdeklődik irántuk. Ezek az autók a biztonság és a technológia tekintetében is kiválóan teljesítenek, továbbá teljes feltöltés esetén nagy a hatótávolságuk. Az egyik legfontosabb érv azonban, amely mellettük szól, hogy nem veszítenek gyorsan az értékükből. Bár nem tartoznak a legolcsóbb elektromos járművek közé, egy használt Tesla Model 3 mindent egybevetve jó vétel lehet” – hangsúlyozza Buzelis.

A legtöbb autógyártó nyolc évig vagy 160 000 kilométerig ad garanciát az elektromos autók akkumulátorára. Minél nagyobb az elektromos jármű futásteljesítménye, feltehetően annál gyengébb az akkumulátora. Az akkumulátor teljesítményének csökkenése azonban attól is függ, hogy hogyan töltötték az autót: gyakran vették-e igénybe a gyorstöltő állomásokat, vagy betartva a gyártók ajánlását, lassan, legfeljebb 80%-ig töltötték.

Az elektromos járművek esetében komoly gondot jelent a hamisított futásteljesítmény, mivel ez megnehezíti az akkumulátor valódi állapotának felmérését. A carVertical adatai szerint a platformon ellenőrzött elektromos járművek 2,6%-ának manipulálták a kilométeróráját. A hibrid (4,5%), a benzines (5,4%) és a dízel (6,2%) autók futásteljesítményét még gyakrabban módosították.

Minél jobban elhasználódott egy elektromos jármű akkumulátora, annál rövidebb utat képes megtenni. Egy régebbi elektromos autó nem jut olyan messzire, mint az, amelyik éppen legördült a gyártósorról. Valószínűleg ez az egyik fő oka annak, hogy egyes sofőrök még mindig tartanak a korlátozott hatótávolságtól, ezért elvetik az elektromosjármű-vásárlás gondolatát.

Bár sok vásárló kifejezetten tart attól, hogy egy elektromos jármű karbantartása költséges lehet, ez nem felel meg teljesen a valóságnak. Az elektromos járművek felépítése általában egyszerűbb, mint a belső égésű motorral felszerelteké, és kevesebb bennük a mozgó alkatrész.

Ha azonban egy elektromos jármű egy súlyos közlekedési baleset során sérül, a javítási munkák több százezer forintba kerülhetnek, de akár milliós tételt is jelenthetnek. A carVertical platformon ellenőrzött összes autó közül az elektromos járművek esetében volt a legmagasabb az átlagos kárérték – 2 700 000 forint, míg a hibrid (2 600 000 forint), a benzines (2 300 000 forint) és a dízel (1 600 000 forint) autók átlagos kárértéke mind alacsonyabb volt.

Más járművekhez viszonyítva az elektromos autók ritkábban szenvednek balesetet. Míg a hibrid autók 45%-a, a benzinesek 49,1%-a és a dízelautók 46%-a sérült már legalább egyszer, addig a carVertical platformon ellenőrzött járművek között a korábban sérült elektromos gépkocsik aránya mindössze 35,4%. Buzelis szerint ennek az az oka, hogy az elektromos járművek kevésbé elterjedtek – a legtöbb országban még nem túl népszerűek, és az átlagéletkoruk is szembetűnően alacsonyabb.

A tanulmány az Egyesült Királyságból, Litvániából, Észtországból, Lettországból, Lengyelországból, Romániából, Magyarországról, Franciaországból, Ukrajnából, Svédországból, Belgiumból, a Cseh Köztársaságból, Horvátországból, Bulgáriából, Szlovákiából, Szerbiából, Finnországból, Szlovéniából, Németországból, Olaszországból, Svájcból, Dániából, Spanyolországból, Portugáliából és Görögországból származó adatok alapján készült.